A Cheyne-Stokes légzés szívelégtelenségben – patomechanizmus, klinikai jelentőség

Írta: Kocsis Ildikó, Fehérvári Lajos, Fogarasi Zoltán, Szabó István Adorján, Frigy Attila

A Cheyne–Stokes-légzés (CS) a centrális alvási apnoe (CA) egy sajá- tos formája, amely a szívelégtelenség (SzE) egyik gyakori kísérője.  A jelenség lényege, hogy apnoék és crescendo-descrescendo min- tázatú légzési periódusok váltják egymást. Ezért elsősorban a légző- központot ért ingerek fáziskésése, illetve a vérgázok szintjének kife- jezett kilengései a felelősek. Szisztolés SzE-ben a betegek 20-40%-át  érinti, míg megtartott ejekciós frakciójú SzE-ben kb. 20%-os az elő- fordulása. A CS összefüggést mutat az SzE súlyosságával, illetve a  rossz prognózis egyik fontos jelzője. Bár korrekciója SzE esetén logi- kusnak tűnik, az adaptív szervoventiláció értékét vizsgáló SERVE- HF-tanulmány negatív eredményei ideiglenesen visszavetették az  ezirányú próbálkozásokat.

Kulcsszavak: alvási apnoe, Cheyne–Stokes-légzés, szívelégtelenség


Nyomtatás   E-mail