A Paul Ehrlich Orvostudományi Egyesület egy évtizedes története

Írta: Gaal György

Az 1910-es és 1920-as években nagyszámú zsidó orvos működött Kolozsvárt, többnyire a Ferenc József Tudományegyetem végzettjei, akik magyar anyanyelvű izraelitáknak vallották magukat. Tudományos fórumukul az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztálya szolgált. Az 1920-as években a román törvények a zsidóságot nemzetiségként határozták meg. 1928-ban megnyílt a kolozsvári Zsidó Kórház, egyre növekedett azon zsidó orvosok száma, akik már a román egyetemen tanultak, s nem ismerték a magyar szaknyelvet. Végül az 1930-as egészségügyi törvény felállította az Orvosi Kamarákat. Ebben a zsidó orvosok csak úgy képviseltethették magukat, ha önálló szervezetet létesítenek. Így jött létre 71 alapító taggal 1930 őszén a Paul Ehrlich Orvostudományi Egyesület Goldberger Ede tekintélyes és nagy tudású bőrgyógyász-venerológus szervezésében. Minden második csütörtökön este tartották üléseiket. Ezeken tudományos előadások mellett betegbemutatásokra került sor, megbeszélték az egészségügy felvetődő problémáit. Időnként külföldi neves előadókat is meghívtak (Ausztria, Magyarország, Izrael), akik magyarul vagy németül tartották előadásaikat. Az 1930-as évek vége felé már román nyelvű előadásokra is sor került. Az Egyesületnek 1931-től törvényszékileg jóváhagyott Alapszabálya volt, mely intézkedett a közgyűlés tartásáról, a vezetőség megválasztásáról, az új tagok felvételéről, a tagdíjról, jegyzőkönyv vezetéséről, szakkönyvtár létesítéséről és székhely bérléséről. Az elnök végig Goldberger maradt. Évről évre megünnepelték a névadó, Ehrlich születésnapját, ilyenkor a munkásságáról hangzott el előadás, özvegyét dísztagsággal tüntették ki. Megemlékeztek az egyesület elhunyt tagjairól is, temetésükön búcsúbeszédet mondtak. Tevékenységüket leginkább a Herskovits Izidor radiológus szerkesztésében 1928–1938 közt megjelenő Revista Medicală – Orvosi Szemle tükrözi. Az 1940-es bécsi döntés után, magyarországi körülmények közt az egyesület nem folytathatta munkáját. Így a működés tíz éve alatt 140 szak- és díszgyűlést tartottak. A tanulmány végén a vezetőségi tagok életrajzának rövid összefoglalója olvasható.

 

Kulcsszavak: orvosegyesület, zsidók, tudomány, orvosok, holokauszt


Nyomtatás   E-mail